fbpx
Skip to content Skip to footer

ALAPSZABÁLY

Alulírott tagok a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései alapján a következő tartalommal fogadják el az alábbi egyesület változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát.

  1. Az egyesület neve, székhelye, alapító tagjai

1.1. Az egyesület neve: Természetes Ember a Harmonikus Életért Egyesület

1.2. Az egyesület rövidített neve: Természetes Ember Egyesület

2.1. Az egyesület székhelye: 1125 Budapest, György Aladár u. 34.B 3.

  1. Az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét (székhelyét), aláírását tartalmazó tagjegyzék az alapszabály nem nyilvános részeként elkülönítetten kezelt mellékletét képezi.
  1. Az egyesület honlapjának címe: www.termeszetesember.hu
  2. Az egyesület célja, tevékenysége
  3. Az egyesület célja:

A felnőttek-, az ifjúság-, és a gyermekek mentális és fizikai egészségéhez való hozzájárulás, a harmonikus, tudatos életvitel megteremtése, a szabadidő hasznos eltöltésének támogatása és a természethez való tudatos kapcsolódás megteremtése, egy eredményesebb, örömtelibb és kiegyensúlyozottabb társadalom létrejöttének céljából.

Ezek érdekében:

– olyan oktatási, bemutatási, képzési és kutatási tevékenység kifejtése, amely segíti a felnőttek-, az ifjúság-, és a gyermekek egészséges életmódjának kialakítását, megvalósítását;

– a természetjárás, a természeti környezet és a természetvédelem megismerése, egyéb szabadidős tevékenységek és programok alkalmazása, amelyek segítik a személyiségfejlődést és a tudatos életmódot;

– a gyakorolt tevékenységekhez szükséges ismeretanyagok átadása, oktatása, az egyesület tagjainak sokoldalú képzése;

– az egyesület tevékenységi feltételeinek biztosítása, a tevékenységeit megvalósító rendezvények, események szervezése, lebonyolítása;

– az egészséges, tudatos és harmonikus életmód elősegítése, bemutatása, oktatása, közreműködés mindezek elterjesztésében;

– felnőtt-, ifjúsági-, és gyermektáboroztatás;

– személyiség fejlesztő és ökológiai szemlélet, mint oktatási tevékenység támogatása, bemutatása és megvalósítása hazai és külföldi területeken;

– a tervszerű működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megvalósítása.

  1. Az egyesület tevékenysége:

8559 M.n.s. egyéb oktatás

8552 Kulturális képzés

8551 Sport, szabadidős képzés

8560 Oktatást kiegészítő tevékenység

8891 Gyermekek napközbeni ellátása

9329 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

9604 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás

9499 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

7990 Egyéb foglalás

III. egyesület működésének időtartama

  1. Az egyesület működésének időtartama: határozatlan.
  2. Vagyoni hozzájárulás
  3. Az egyesület rendes tagja az egyesület alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben az egyesület részére pénzbeli vagyoni hozzájárulást nem teljesít. Az egyesület pártoló tagja a tagsági jogviszony keletkezésekor az egyesület részére az egyesülettel kötött külön megállapodásban rögzített vagyoni hozzájárulást teljesít.
  4. Tagdíj
  5. Az egyesület tagjai tagdíj fizetésére nem kötelesek.
  6. A tagság
  7. Az egyesület rendes, illetve pártoló tagsági jogviszonyt létesíthet.

1.1. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely

1.1.1. nyilatkozik a belépési szándékáról (belépési kérelem),

1.1.2. elfogadja az egyesület célját (céljait),

1.1.3. az alapszabályban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elfogadja,

1.1.4. amennyiben az alapszabály a tagsági jogviszony keletkezését a VI. 1.1., 1.2., 1.3. pontban foglaltakon túlmenően feltétel(ek)hez köti, a feltétel(ek)nek megfelel.

1.2. Az alapszabály a rendes tagsági jogviszony keletkezését a VI. 1.1.1., 1.1.2., 1.1.3. pontban foglaltakon túlmenően feltétel(ek)hez nem köti.

  • Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely
    • nyilatkozik a belépési szándékáról (belépési kérelem),
    • elfogadja az egyesület célját (céljait),
    • az alapszabályban foglalt rendelkezéseket magára nézve kötelezőnek elfogadja,

1.3.4. a vállalt vagyoni hozzájárulást határidőben az egyesület rendelkezésére bocsátja.

VII. A tagsági jogviszony keletkezése

  1. A rendes tagsági jogviszony keletkezése

1.1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.

1.2. Az egyesület alapítását követően a tagsági jogviszony a belépési kérelem közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

1.3. A belépési kérelmet az egyesülethez kell benyújtani. A közgyűlés legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével határoz a tagfelvételről.

1.4. A közgyűlés tagfelvétel tárgyában hozott határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező részére.

1.5. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a tagfelvételi kérelmet előterjesztő részéről jogorvoslatnak nincs helye.

  1. A pártoló tagsági jogviszony keletkezése

2.1. A pártoló tag felvételéről az ügyvezető jogosult dönteni, így a pártoló tagsági jogviszony az ilyen tagsági jogviszony létesítésére irányuló kérelemnek az ügyvezető általi elfogadásával, a pártoló tag vagyoni hozzájárulására vonatkozó megállapodás egyesülettel való megkötésével, és az abban vállalt vagyoni hozzájárulás teljesítésével keletkezik.

2.2. A belépési kérelmet az egyesülethez kell benyújtani, a tagfelvétel tárgyában a döntéshozatal az ügyvezető hatáskörébe tartozik. Az ügyvezető legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt a tagsági jogviszony létesítéséről.

2.3. Az ügyvezető tagfelvétel tárgyában hozott határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező részére. A határozatban fel kell hívni a kérelmező figyelmét arra, hogy a pártolói tagság a vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön megállapodásnak a határozat közlését követő 30 napon belüli megkötésével, és az abban vállalt vagyoni hozzájárulásnak a megállapodásban meghatározott határidőben való teljesítésével keletkezik, így a vagyoni hozzájárulásról szóló megállapodás határidőben való megkötésének hiányában az ügyvezető tagfelvételi határozata a határidő utolsó napjával érvénytelenné válik, illetve a vállalt vagyoni hozzájárulás határidőben történő teljesítésének elmulasztása esetén a megállapodás nem lép hatályba, és az ügyvezető tagfelvételi határozata a fizetési határidő utolsó napjával érvénytelenné válik.

2.4. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a tagfelvételi kérelmet előterjesztő részéről jogorvoslatnak nincs helye.

2.5. A pártolói tagság annak keletkezésétől számított 180 napos határozott időre jön létre, azzal, hogy a pártolói tagság megújítható. A pártolói tagság megújítására a pártolói tagság létesítésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Ennek hiányában a pártolói tagság a határozott idő utolsó napjával megszűnik.

VIII. A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A rendes tagsági jogviszonya Ptk.-banmeghatározott esetekben szűnik meg.
  1. A pártolói tagsági jogviszony a Ptk.-ban meghatározott esetekben, valamint megújítás hiányában a jogviszony 180 napos határozott idejének leteltével szűnik meg. A tagsági jogviszony egyesület általi megszüntetése az ügyvezető hatáskörébe tartozik.

A pártolói tag vagyoni hozzájárulása a tagsági jogviszony megszűnésére tekintettel nem követelhető vissza.

  1. A tagok jogaival összefüggő egyes rendelkezések
  2. A rendes tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. 
  1. Amennyiben a tag a közgyűlésen szavazati jogát képviselő útján gyakorolja, a képviselő részére adott meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
  1. Az egyesület pártoló tagja az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulás teljesítésével vesz részt, így az egyesület tevékenységével kapcsolatosan csak a vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása a kötelezettsége. A pártoló tag kizárólag tanácskozási joggal jogosult részt venni az egyesület szerveinek ülésén, szavazati jog nem illeti meg. A pártoló tag az egyesület tisztségviselőjévé nem választható. A pártoló tag ugyanakkor a jogosult részt venni az egyesület tevékenységi körében megszervezett rendezvényeken, és jogosult az egyesület eszközeit rendeltetésszerűen, felelős módon az egyesület erre vonatkozó szabályzatának megfelelően, saját célra használni.
  2. Az egyesület döntéshozó szerve
  3. Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
  1. A közgyűlés az egyesület rendes tagjainak összességéből álló testület. A közgyűlés összehívására, lebonyolítására és döntéshozatalára jelen alapszabályban foglalt kiegészítő szabályok mellett a Ptk. rendelkezései szerint kerül sor.
  1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

3.1. az alapszabály módosítása;

3.2. döntés azokban a kérdésekben, amelyeket a Ptk. vagy az alapszabály nem sorol az ügyvezetés hatáskörébe.

  1. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben döntéseit ülés tartása nélkül is hozhatja.
  1. A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
  1. A meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok a napirend kiegészítését kérhetik az ügyvezetéstől a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az ügyvezetés 2 napon belül dönt. Az ügyvezetés a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 2 nappal írásban, igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az ügyvezetés a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

  1. Az egyesület ügyvezetése, képviselete
  2. Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője látja el.

2.1. A vezető tisztségviselő(k) megbízatása 5 évre szól.

2.2. A vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

2.3. A vezető tisztségviselőket a közgyűlés választja. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztség megválasztott személy általi elfogadásával jön létre.

3.1. Az egyesület törvényes képviseletét az ügyvezető látja el.

  1. Az egyesület vezető tisztségviselői és képviseleti jogosultságuk gyakorlásának módja, terjedelme

4.1. Az egyesület ügyvezetője:

Név: Aldea Benedek László

Lakóhely: Magyarország, 1125 Budapest, György Aladár u. 34.B 3.

Anyja születési neve: Kovács Mária

Az ügyvezetői megbízatás kezdő időpontja: 2022.12.13.

Az ügyvezetői megbízatás lejárta: 2027.12.13.

Az ügyvezető képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

  1. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:

5.1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

5.2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

5.3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

5.4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

5.5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

5.6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

5.7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

5.8. részvétel a közgyűlésen, és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

5.9. a tagság nyilvántartása;

5.10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

5.11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

5.12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk.-ban előírt intézkedések megtétele;

5.13. a tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag tagjegyzékből (tagnyilvántartásból) történő törlése;

5.14. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

  1. Az elnökség ülésezési rendjére és döntéshozatalára az általa elfogadott ügyrend irányadó.

XII. Felügyelőbizottság

  1. Az egyesületnél felügyelőbizottság létrehozására nem kerül sor.

XIII. Záró rendelkezések

  1. Jognyilatkozatok megtételének módja

1.1. Az egyesülettel kapcsolatos jognyilatkozatot – ha a Ptk.-ból más nem következik – írásban lehet megtenni, és igazolható módon lehet közölni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az egyesület határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.

1.2. Az írásbeli nyilatkozat közlése történhet az írásba foglalt nyilatkozat postai úton történő elküldésével, elektronikus levélben történő elküldésével, érintett által vagy képviselője által történő személyes átvételével.

1.3. Igazolható módon történő közlés

1.3.1. Az írásbeli nyilatkozat postai úton történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül a küldemény ajánlottan vagy tértivevénnyel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

1.3.2. Az írásbeli nyilatkozat elektronikus levélben történő elküldése esetén igazolható módon történő közlésnek minősül az elektronikus levél kézbesítés eredményének visszaigazolása iránti kérelemmel történő továbbítása. Ha az írásbeli jognyilatkozatot elektronikus levél útján küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig az a kézbesítés eredményéről érkező elektronikus visszaigazoláson feltüntetett átvételi időpontban a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

1.3.3. Az írásbeli nyilatkozatnak az érintett által vagy képviselője által történő személyes átvétele esetén igazolható módon történő közlésnek minősül, ha az érintett személy vagy képviselője a jognyilatkozat másodpéldányán aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével elismeri az átvétel tényét.

  1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényrendelkezései az irányadóak.

Kelt: Budapesten, 2023. február 13. napján 

A Cnytv. 38. § (2) bek. –e alapján alulírott ügyvezető aláírásommal igazolom, hogy a létesítő okirat jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A jelen egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat vastagított, dőlt betűvel szedett rendelkezéseinek változása adott okot.