fbpx
Skip to content Skip to footer

Mit hibáztam a múltban?

Mit hibáztam a múltban?
Ha erre kellene most választ adnom, ez az írás gyorsan megtelne egy hosszú és kimerítő listával. Önmagam, utam, értékeim megtalálása korántsem volt annyira egyszerű feladat számomra, mint azt eleinte sejtettem.
Az elmúlt évek, amelyekben olyan dolgok születtek meg, mint az Aquakontakt Mozgásmeditáció, vagy több száz óra, belső átalakításon alapuló egyéni ülés, vagy számos vitorlás út a tengeren, azok nagyszerűsége és sikerei mellett mindig hagytak bennem egy fájó hiányt.😯 Kerestem azt, aki nem valamit jól csinál, hanem aki valamit megteremt, megalkot, méghozzá úgy, hogy abban önmagam kedves és örömteli részei mind ott legyenek, együtt, bennem.

Eleinte úgy éreztem mindez képtelenség. Hogyan találkozhat az a részem, ami a természettel együtt élve megéli önmaga kiteljesedését, azzal a részemmel, ami az önismeret terén tapasztalt, segít vagy oktat másokat. Ez a két látszólagosan különálló terület, egy emberben megjelenve, nem csak nekem, hanem környezetem számára is nehezen volt elfogadható. Azok, akikkel együtt dolgoztam, akikkel közös volt utunk, vagy az egyik minőséget vagy a másikat képviselték és fogadták el bennem. Gyakorlatilag bármit tettem, mindig azt éreztem, mintha életem csak félig élném. Mintha valamely részem elhagynám átmenetileg, hogy aztán újra visszanyúljak érte, lemondva a másikról.

Mindez számos problémát okozott, mivel társadalmilag is nehezen volt mindez elfogadható. Senki sem értette, hogy ki vagyok valójában, és miért nem vagyok elköteleződve egy valami iránt teljesen. Mindeközben számomra egyre szűkebbé váltak ezek a kapcsolódások, az ezekben megélt világ és a lehetőségek tárháza. Odáig jutottam, hogy végül semmilyen irányban sem mozdultam és lassan az addig felépített struktúrák, együttműködések elkezdtek szétesni.
Nem felejtem azt a pillanatot, amikor mindez 2019 tavaszán, az első napsugarak fényében egyszer csak rám zuhant.
Döntenem kellett.
Vagy tovább maradok mindebben, vagy hagyom megszületni mindazt, ami ekkor már évek óta érlelődött bennem. Azt, amire teljességgel azt tudom mondani, hogy én vagyok, ami természetesen önmagamból fakadó, még akkor is, ha ez abszolút új, szokatlan identitás és útirány. Az, amiben semmit sem kell elhagyjak önmagamból, amiben a természet és az önismeret lehet egy, és egymást kiegészítő minőség.
Mindaz, ami számomra természetes.

Ekkor született meg bennem a Természetes Ember szemlélet gondolata, amely az ember belső univerzumának átalakításán, a természettel való egységének kiteljesítésén és az előre mutató örömteliségen alapul.
Megláttam, hogy a természetet, amely elragadó erővel repít minket lényünk azon részéhez, mely önmagából fakadóan teljes, remek helyszín mindahhoz, hogy örömteliségünk mellett megtaláljuk önmaguk lelki és fizikai harmóniáját.

Ezt követően szinte pillanatok alatt született meg a 2020-as év fő iránya és tartalma, amelyről január végén már értesülhettek a rövidesen napvilágot látó www.termeszetesember.hu honlapon.
A Természetes Ember programjai első sorban elvonulások lesznek, többek között olyan csodálatos helyszíneken, mint az Eredeti Fény Zen templom, Farkaskútvölgy lovas ménese, a Vörös-tenger vagy az Azori-szigetek, hogy csak néhányat említsek.
Például a tavaszi nap-éj egyenlőség idején, a Víz és Ég között elvonuláson (https://www.facebook.com/events/426978484667905/) vadon élő delfinekkel fogunk együtt úszni napokig. Ezen túl számos hazai és külföldi programokon fogunk a természet és az önismeret különleges nászában fejlődni, töltekezni, amire várlak téged is szeretettel!