Mindig is csodálatos élményként hatott rám, amikor különböző kultúrák, szellemi utak megismerésekor megtaláltam a különböző szimbólumrendszereken átívelő hasonlóságot, egységet. 
Hiszek abban, valahol mélyen van egy olyan ősi tudásunk önmagunkról, amely közös tőről fakad valahol az idők kezdetén, ezer és ezer létformában megnyilvánulva szemünk előtt.  India filozófiája, a mexikói tolték bölcsesség, a kelta hagyomány, a zen gyakorlat, vagy a keresztény misztika mind egy végső igazság felé halad a saját útján. 
Hasonlóan látom, hogy belső univerzumunk formálására való törekvésünk közben az erre használt eszközeink sem lehetnek meg egymás nélkül, csakis egymást kiegészítve, támogatva.
A meditáció nem lehet elválasztva a testtől, az életrevalóság a spirituális gyakorlatoktól, a terápiás tér a természet erőitől. Egyszerre szükséges tudnunk az anyagi sík univerzumában otthonosan mozogni,s eközben szellemi lényként kiteljesedni. Ezt tekintem a nagy emberi kalandnak, az Útnak, amelyhez útmutatót szeretnék embertársaimmal megosztani, és gyakorlattá nemesíteni.
Úgy vélem, hogy a természetet, amely elragadó erővel repít minket lényünk azon részéhez, mely önmagából fakadóan teljes, remek helyszín mindahhoz ahhoz, hogy örömteliségünk mellett megtaláljuk önmaguk lelki és fizikai harmóniáját.